"Egyezséget kötöttek egymás közt, hogy az MNB virtuálisan biztosítja a bankok részére a fedezetet a hitelek kihelyezésére, mely szerint „svájci frank” alapú változó kamatozású szerződésben foglalva az adóssal megfizettetve az árfolyam különbség, náluk csapódjon le az extra profit.

A héttől a lakossági ügyfelek már nem kérhetnek devizaalapú jelzálogkölcsönt a hitelintézetektől. A kormány szerint így nem kerülnek újabb tíz-százezrek hitelcsapdába. Jelenleg több százezer háztartásnak okoz hónapról hónapra gondot, hogy a forint gyengülésével jelentősen megugrik a törlesztésük. Sokan 140-150 forintos svájci frank árfolyamnál vették fel a kölcsönt, vagyis bő két év alatt jó esetben is 50 százalékkal nőttek a terheik.

Kedves Tatár Attila!

Azért kerestem meg Önt, mert egy dokumentumfilmhez szeretném a segítségét kérni.

A Duna Televízió megbízásából dokumentumfilmet készítünk, amely 4 alapvető krízis helyzetet szeretne bemutatni, közöttük azt, amikor valaki elveszíti a lakását. A film mind a négy helyzet sajátosságait, egy-egy szereplő életén keresztül szeretné megmutatni, nem riportfilmként, hanem valóban dokumentumfilmként, amely kb. 50 percesre tervezett

A Parlament július 22-én döntött a devizahitelek megszüntetéséről, de lássuk, hogy hogyan is alakulnak az új szabályok….

A törvény életbelépése

A jogszabály a Magyar Közlönyben való megjelenéssel lép életbe, ekkortól kell annak kitételeit alkalmazni.

Mindenesetre a bankok már nem fogadnak be devizahitel kérelmet, hiszen az új szabályok szerint nem lehet devizában jelzálogjogot bejegyezni az ingatlanokra.

bankweb.hu

Tavasztól szinte minden megváltozott a jelzáloghitelezési feltételeknél. Hogyan lehet lakást venni? Érdemes-e hitelt kiváltani?

Miben változtak a feltételek?

Márciustól, majd június 11-től szigorodtak a hitelfelvételre vonatkozó előírások:

-    Euró alapon max az ingatlan piaci értékének 60%-ig, forint hitelnél 75%-ig vehető fel hitel
-    Megszűnt a fedezet alapú hitelezés, kell a bankoknak jövedelmet vizsgálniuk.

Mégsem lesz visszamenőleges érvényű a devizaalapú jelzálogjog bejegyzésének korlátozásáról szóló intézkedés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteki közleményében elismerte, hogy  alkotmányossági aggályok merülhetnek fel, ezért a parlament elé kerülő törvényjavaslat benyújtott változatából végül a visszamenőleges hatály kikerült.

A kormány döntése kapcsán érintett jogszabályok módosításáról szóló rendelkezést csak a hatályba lépését követően kell a földhivatali eljárásban és a jelzálogjog alapítására irányuló szerződések esetében alkalmazni.

A válság mélypontján volt ilyen rossz

A helyzet 2009. márciusában volt ilyen, akkor a svájci frank 215,6 forintig tudott erősödni, nem is vagyunk már ettől olyan messze, pedig az ember azt gondolná, hogy a helyzet sokkal jobb, mint akkor volt. A nemzetközi pénzpiacokon sincs akkora pánik, több országban megindult a növekedés, látszódnak jelei a kibontakozásnak.

A magyar lovas nemzet volt hajdanán, manapság inkább csak a ló egyik oldaláról esünk át a másikra. A hitelfelvétel szigorítása kapcsán legalábbis ez az érzésem…

 Tudom, hogy sok vitát fogok kiváltani az alábbi írással, de ez is lenne a célom. Írják meg a véleményüket. Én nem a standard/elfogadott álláspontot képviselem.

A felelőtlen lakosság….

A válságot megelőzően a devizahitelesek jól jártak, a forint hitelek nem is jelentettek alternatívát, mindenki devizában vette fel a hitelét.

A válság alaposan elvette a devizaadósság-vállalási kedvet, még mielőtt Orbán Viktor kormányfő 29 pontja közé került volna, hogy jelzálogot csak forinthiteleknél lehessen bejegyezni.

Sokan vélik úgy, hogy külön intézkedések helyett sokkal többet javítana a helyzeten, ha a kormányzat olyan gazdaságpolitikát folytatna, amely visszatérítené fizetőeszközünket a korábbi árfolyamcsatornába.

Nehéz most hitelhez jutni?

 Aki adóslistán szerepel, felmondták a hitelét és behajtó cégnek adták át, az valóban nagy gondban van, mert a korábbi években működő adósságrendező megoldások most nem alkalmazhatóak.

 Egyértelmű, hogy ilyesmit nem szabad csinálni, de a hazai politikai közéletre oly jellemző, hogy egy lehetőséget sem tudnak a politikusok kihagyni, hogy ne tegyenek keresztbe a konkurenciának. Eközben a megszokott gyűlölködés vezeti őket még mindig és nem a józan ész és a megoldás keresése.

A másik dolog ami eszembe jutott az az, hogy mi lett volna ha Kósa és Szijjártó nem mondja azt, amit mond.