Egy kis statisztika. Nézzük meg, mennyire esett vissza a lakáscélú hitelfelhasználás.

A KSH adatai szerint 2010. június 30-án a lakáshitelek állománya 4294 milliárd forint volt – ez a 2009. évi GDP több mint 16 százalékának felel meg –, ennek 66 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. 2002 óta az állomány összege folyamatosan emelkedett.

Nyolc év távlatában a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, akkor egy esztendő alatt az állomány több mint kétszeresével bővült.

A korábbi lakástámogatási lehetőségek elsősorban az építkezéseknél voltak nagyon jól igénybe vehetőek. Az új kamattámogatás már sokkal kevesebb előnyt, de közel ugyan annyi megkötést tartalmaz. Megéri igénybe venni?

Mégis egyre inkább érdemes lesz építkezésbe fogni. Sokat fejlődtek az építőanyagok, teljesen új energetikai és építési megoldások jelentek meg, amelyek megvalósításához külön pályázati források állnak rendelkezésünkre.

Kevesebb, de tartalmas információ

Nem tudjuk magunkat függetleníteni a hírektől, elemzésektől – pedig valamilyen mértékben kellene. Nehéz megvalósítani, de erre kell törekedni. Forint ügyben sincs értelme összeolvasni mindent, este megnézni a híradót, ijesztgetni magunkat közösen a szomszéddal, kollégákkal.

Elhittük, hogy lehet így is...

Az egész világ egy adóssághegy tetején csücsül, elhitették az emberekkel, hogy lehet fogyasztani hitelből, elkölthetjük azt a pénzt is, amit még meg sem kerestünk. Nem csak mi magyarok, de szinte a nyugati világ gazdasági növekedése erre épült, ettől a fogyasztástól volt GDP növekedés...

Ami még ennél is rosszabb, az az, hogy állami szinten is sikerült hatalmas adósságokat felhalmozniuk az országoknak, ami a kialakult helyzet kezelését jelentős mértékben nehezíti.

Korábban….

Az elmúlt években – ha valakinek nehézségei támadtak a felvett hitelének a fizetésével vagy csak kedvezőbbre szerette volna cserélni a meglévő hitelét – akkor több lehetőség közül is választhatott. Ha időben törlesztette a korábbi hitelét, akkor még jövedelem vizsgálata nélkül is kedvezőbb hitelhez tudott jutni és itt nem csak a kondíciókra, hanem a hitel visszafizetésének kockázatára is gondolok: volt olyan biztonságos és kiszámítható.

Van, aki túléli és van, aki nem. Mit lehet tenni, hogy a túlélők közé tartozzunk?

 Hogyan élik túl a bankok?

Az utóbbi időszakban már egyértelműen fontosabb tényező a svájci frank, mint az euró árfolyama. Az euró az egész gazdaság működésére, az exportáló vállalatok és a piaci árak alakulására hat, meghatározhatja a gazdaság állapotát...

Viszont az utóbbi hetekben tapasztalható svájci frank árfolyam mértéke már felveti a bankszektor stabilitásának kérdését is.

Történelmi csúcson az alpesi fizetőeszköz ára és a svájci jegybankot ez nem zavarja. Nem kellene a dolgot kicsit másképpen néznünk? Csak egy út járható: a forintnak kell erősödnie.

Nem egyszerű a döntés. A bankokban különböző ! hitelakciók vannak, de melyik a kedvezőbb hitel, milyen előnyöket érdemes igénybe venni és melyek csak látszat-előnyök? Mit kell tenni pénzügyi válság esetén? Segítünk eldönteni.

"Józan paraszti ésszel"

Amikor egy lakásvásárló - néhány bank felkeresését követően - tanácsadó irodánkat keresi meg, teljesen összezavarodva és amit már korábban tudott, abban is elbizonytalanodva segítséget kér, az alábbi javaslattal szoktam kezdeni:

Nem kell, hogy misztikus köd lengje be a hitelfelvételt és becsukott szemmel, valakiben megbízva döntsön.

"Egyezséget kötöttek egymás közt, hogy az MNB virtuálisan biztosítja a bankok részére a fedezetet a hitelek kihelyezésére, mely szerint „svájci frank” alapú változó kamatozású szerződésben foglalva az adóssal megfizettetve az árfolyam különbség, náluk csapódjon le az extra profit.