Akkor most miért is szüntették meg az új folyósítású deviza alapú jelzáloghiteleket? Ha a devizahitel eredendően rossz, akkor nem kellene most lopva visszahozni.

Kétségtelenül van felelőssége egy kormánynak és az MNB-nek is abban, hogy milyen pénzügyi folyamatokat engednek szabadjára. De azért némi szabad választást el tudnék képzelni.

Akinek kedvező a devizahitel (pl. van az adott devizában bevétele), az vehessen fel ilyen hitelt, a többiek pedig vállalhassanak kockázatot és szintén adósodhassanak el devizában, de ekkor már a bankok szigorúbban vizsgálják a hiteligénylést. Jelenleg kiöntöttük a gyereket is a vízzel együtt, hiszen csak hitelkiváltásra vehető fel deviza jelzáloghitel, a feltételeket pedig oly mértékben sikerült túlbonyolítani, hogy a szakma sem igazán tudja, hogy akkor a részletekben elvesző szabályozás mit is akar elérni és hogyan kell azt végrehajtani.

Váltsak euró hitelre?

A PSZÁF az átváltást azért támogatja, mert az euró volatilitása (árfolyam "kilengése") kisebb, a várható euróövezeti csatlakozásunk tovább fogja a hiteleket stabilizálni és a bankok saját forráslehetőségei is jobbak, továbbá kedvezőbbek a hitelezési feltételek euró hitel esetén. És az átváltást a bankok kedvezményekkel is ösztönözhetnék, például mentesíthetnék az ügyfelet az átváltáshoz kapcsolódó konverziós, hitelbírálati, folyósítási, értékbecslési és egyéb adminisztrációs terhek alól, illetve ezzel összhangban nem módosítanák az ingatlanon bejegyzett jelzálogjogot, ezzel "kivédve" az újabb közjegyzői költségeket.

A felügyeleti ötletek között szerepel még egy átmeneti időszakra rögzített maximumárfolyam-plafon alkalmazása. Ez megkímélné az ügyfelet a devizaárfolyam-kockázat miatti jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedés veszélyétől, de nem zárná ki, hogy a forint jövőbeni erősödéséből származó kedvező hatás a havi törlesztőrészletben is jelentkezzen.

Nézzük ezeket az érveket szépen sorban...

Az árfolyamok hullámzása érdekes dolog ebben az esetben, hiszen három devizát is (euró, CHF, Forint) figyelni kell - azok kölcsönhatásait sem tévesztve szem elöl. Az adós tartozása a jelenlegi kedvezőtlen árfolyam miatt lényegesen megnövekedne hitelkiváltás esetén, ezért csak azoknak éri meg a kiváltás, akik nem bírják fizetni a megemelkedett részletüket és nem csak olcsóbb, de kedvezőbb feltételű szerződést is kapnának "cserébe" ezért a veszteségért. Forint hitelre történő váltásnál a kamat is eléggé magas, így "trükkök" nélkül nehéz alacsonyabb törlesztő részletet elérni.

Az euró bevezetése egyre távolabbinak tűnik, az EU gondokkal küzd, tehát erre talán nem kellett volna éppen most hivatkozni. A bankokra pedig további terheket róni valóban csak úgy lehetne, ha azt üzletpolitikai megfontolásból ők is jónak tekintik. Tehát ez már központi akcióval nem fog menni.

A maximált árfolyam vállalása megint a bankokra róna terhet. Korábban voltak próbálkozások árfolyam garancia bevezetésére, de ez üzleti alapon sem vált be, karitatív jelleggel pedig végképp nem fog menni.

Megéri-e a hitelkiváltás?

Mindig is az volt a véleményem, hogy a devizahitelek kockázatát egy forintban fixált havi részleteket tartalmazó megoldással kell csökkenteni. Voltak és vannak is ilyen termékek a piacon, nagy előnyük, hogy az alacsonyabb kamatot megkaphatjuk úgy, hogy a havi fizetnivalónk minden hónapban azonos, az esetleges árfolyam mozgás miatti eltérések (plusz-mínusz) pedig a tőke terhére kerülnek elszámolásra. Tehát legrosszabb esetben megnő egy kicsit a hitel futamideje, de a havi törlesztés kiszámítható!

Fontos szempont lehetne egy új szerződés megvizsgálásakor, hogy a kamat mikor és hogyan változhat. Ma már az irányadó kamathoz kötött áralakulás vált elterjedté, tehát a szerződésünkben is ragaszkodjunk ehhez. A törvényi szabályozás is korlátozza a bankok kamatalakítását, de ez mindenképpen egy korrektebb megoldás. Figyeljünk oda arra is, hogy nem-fizetés esetén a banknak mihez van joga. Jobb ezeket a feltételeket ismerni a hitelkiváltáskor. Sajnos e téren nagy eltéréseket nem fogunk tapasztalni a banki szerződések között.

Összegezve...

Véleményem szerint a Felügyelet kicsit elkésett az ajánlásával. A hitelezési változások bevezetésekor nem láttunk tőle elemzést, ami alátámasztotta volna a változások szükségességét. Talán még nem lenne késő a mostani törvényi környezet felülvizsgálatával, a szabályozás túlkapásainak kiigazításával, a feltételek végrehajthatóságának, érthetővé tételének a megteremtésével foglalkoznia. Ezzel tudna segíteni a mai kaotikus helyzet tisztázásában a leginkább.