Lengyelország:

Olvastam egy sokkoló írást a várható nyugdíj helyzetről. Már sok ilyet olvastam, de eddig úgy éreztem, hogy nem az én műfajom az ijesztgetés.

Azonban azt látom, hogy az emberek megveszik a halált a cigis dobozon, elolvassák a nyugdíj-riogatásokat és élik a megszokott életüket. Lehet, hogy a sokkolás sem elég?

Azt szoktam mondani, hogy a demográfia az egyik legmakacsabb tudományág: ha nem születik “elegendő” gyermek, ha a várható életkor jelentős mértékben megnő, akkor csak a csodában reménykedhetnek, akik az államtól várják a nyugdíjas éveik gondjainak megoldását.

Megjelentek az első állami kamattámogatással nyújtott Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek a banki kínálatban. E speciális, családi otthonteremtést támogató hiteltermékek egyszerre biztosítanak a nem minősített termékeknél kedvezőbb hiteldíjakat, illetve a hiteligényléstől a jelzálogjog törléséig ügyfélbarát ügyintézést.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamattámogatott Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek (MFL) elterjedésének további támogatása érdekében – a különböző állami kamattámogatott termékek speciális jogszabályi feltételeivel összhangban – frissítette pályázati kiírását.

Az indulás, 2016 januárja óta 11,2 milliárd forint összegű családi otthonteremtési kedvezmény (csok) támogatást folyósított a K&H az ügyfeleinek – közölte a pénzintézet az MTI-vel annak kapcsán, hogy könnyebbé vált a csok támogatások igénylése március 15-től.

Március 15-től az egyik legfontosabb változás, hogy az igénylőknek nem kell minden szükséges igazolást beszerezniük, elég csak nyilatkozniuk arról, hogy jogosultak a támogatásokra. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára ez év március elsején elmondta: a családi otthonteremtési kedvezménnyel 68 ezer családnak, nagyságrendileg 270 ezer embernek mintegy 190 milliárd forinttal tudtak eddig segíteni az otthonteremtésben.

A 2017. végéig az albérletből származó évi egymillió forintos határt átlépő bevétel után a 15 %-os szja-n túl plusz 14% EHO-t kellett fizetni. Mivel sokan nem akarták ezt vállalni, inkább trükköztek, de ennek a 2018-as évvel vége.

Idén már csak személyi jövedelem adót kell majd befizetni a bérlemények utáni bevételekből, magyarul korlátlanul lehet kiadni a lakásokat akár tízmillió forintért is.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a jogszabályváltozás fehéríteni fogja a piacot.

Bár az utóbbi években alaposan elszálltak az árak, a Budapest lakáspiac még megfizethetőnek számítanak az európai fővárosok között.

A magyar fővárosnál csak a horvát, a szerb, a bolgár, a ciprusi és a román olcsóbb. Ugyanakkor a budapesti lakásárak kevésbé megfizethetők az itt élőknek, mint a prágaiak vagy a varsóiak az ott lakóknak A felmérés szerint Svájc, az Egyesült Királyság és Franciaország fővárosában, illetve fontosabb pénzügyi központjaiban találhatók a legdrágább lakások.

A bankkártyák új nemzedéke már lehetővé teszi, hogy egyérintéses “technikával” fizessünk – a kártyát be se kelljen dugni a POS terminálba, 5.000 Ft-ig csak odaérintve a terminál tetejéhez máris csipog és fizettünk.

Megjelent az a kormányrendelet, amelynek értelmében minden 3. és további, újonnan születő gyermek után átvállal a kormány 1-1 millió forint lakáshitel-tartozást a szülőktől.

A kormány korábbi közlése szerint 17 milliárd forintos, felülről nyitott keretösszeget szánnak a célra 2018-ban, vagyis egyelőre 17 ezer érintett gyermekkel számolnak. A támogatást a területileg illetékes járási hivatalnál lehet igényelni.

A rendelet legfontosabb megállapításai:

• A meglévő lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelekből, illetve az újonnan felvett lakáscélú hitelekből engednek el 1-1 millió forintot új gyermek születése esetén.

2017 I. félév végén a lakáshitel-állomány 2917 milliárd forint volt, ez kismértékű, 5 milliárd forintot kitevő emelkedés a 2016. december 31-én megfigyelthez képest. Ez a csekély mértékű változás nem befolyásolta a lakáshitel-állomány GDP-hez viszonyított arányát, ami az előző év végéhez hasonlóan 8,3%-on maradt.

2014 végén még a lakáshitel-állomány 52%-át a devizaalapú lakáshitelek tették ki, ez az arány a devizahitelek forinthitelre váltása után 2015 decemberére 0,2%-ra – 6,8 milliárd forintra
– esett vissza.