Hitel Klub

Mi történt a lakáshitelekkel?

Egy kis statisztika. Nézzük meg, mennyire esett vissza a lakáscélú hitelfelhasználás.

A KSH adatai szerint 2010. június 30-án a lakáshitelek állománya 4294 milliárd forint volt – ez a 2009. évi GDP több mint 16 százalékának felel meg –, ennek 66 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. 2002 óta az állomány összege folyamatosan emelkedett.

Nyolc év távlatában a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, akkor egy esztendő alatt az állomány több mint kétszeresével bővült. 2004 és 2008 között a teljes és a devizaalapú állomány egyenletesen nőtt. A 2009. végi adatokkal összehasonlítva a teljes hitelállomány összege több mint 9 százalékkal, a devizaalapú állományé 16 százalékkal emelkedett.
Ez a növekedés azonban nem a devizaalapú hitelezés további terjedésével magyarázható, sokkal inkább a forint és az euró, illetve a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásának eredménye. Lakáshitel-folyósítás

A folyósított lakáshitelek számában és összegében szintén jelentős változás történt. Az elmúlt években tapasztalható emelkedés 2008 I. félévétől megtört: a folyósítások számában 22 százalékos, összegében 34 százalékos a csökkenés 2009 I. félévéhez képest. A hitelek célja szerint vizsgálva 2009 I. félévében az építéshez és új lakásvásárláshoz nyújtott hitelek aránya 40 százalék volt, ez 2010. I. félévben 27 százalékra mérséklődött.

Az előző év azonos időszakában összegét tekintve a használt lakások vásárlása dominált; ennek a hitelcélnak az előfordulási gyakorisága tovább nőtt, így a használt lakás vásárlása mint hitelcél mind számában, mind összegében továbbra is meghaladta az építés és az új lakás vásárlása együttesét. Az előzőkben említett hitelcélok után következik a korszerűsítés, bővítés, melynek aránya 2001-től 2005-ig fokozatosan csökkent, az elmúlt négy évben számát tekintve 15 százalék, összegét nézve 5–6 százalék körül mozgott.

A hitelcél jellegéből adódóan az egy folyósításra jutó átlaghitel értéke kisebb, mint a már vizsgált célok esetében, ez okozza a folyósítások száma és összege közötti arányeltolódást.

Megnevezés	2009.					2010.
			I. félév		II. félév			I. félév
Lakáscélú hitelek állománya
Tárgyidőszak végén fennálló állomány, db		835 190		833 472			829 697
Ebből:
államilag támogatott lakáshitel		330 602		326 524			333 496
devizaalapú lakáshitel		357 641		364 492			363 813
Tárgyidőszak végén fennálló állomány összege, millió Ft		3 893 906		3 920 041			4 293 518
Ebből:
államilag támogatott lakáshitel		1 327 028		1 335 965			1 299 509
devizaalapú lakáshitel		2 416 138		2 462 719			2 845 667
Engedélyezett lakáscélú hitelek
Tárgyidőszakban engedélyezett lakáshitel, db		30 274		25 676			21 027
Ebből:
államilag támogatott lakáshitel		8 254		5 800			1 387
devizaalapú lakáshitel		17 079		14 579			7 658
Tárgyidőszakban engedélyezett lakáshitel összege, millió Ft		180 356		142 171			110 976
Ebből:
államilag támogatott lakáshitel		47 942		30 812			4 833
devizaalapú lakáshitel		119 444		98 459			53 240
Folyósított lakáscélú hitelek és támogatások célok szerint, millió Ft
Összesen		183 769		161 754			120 645
Ebből:
építés		29 015		31 342			12 263
új lakás vásárlása		42 520		34 141			19 787
használt lakás vásárlása		97 719		82 911			74 337
korszerűsítés, bővítés		9 402		8 987			7 598
áthidalás		110		26			16
hitelkiváltás		2 364		1 106			2 027
egyéb		2 639		3 241			4 617