Szeretettel köszöntelek a Hitel Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hitel Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hitel Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hitel Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hitel Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hitel Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hitel Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hitel Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Elkezdődött egy közös gondolkozás arról, hogy a devizahitelek állományát hogyan lehetne forintosítani. Érdekek és ellenérdekek csapnak össze. Kár, hogy nem korábban kerültek felszínre ezek a gondolatok, sok családon lehetett volna segíteni....
Mekkorák lennének a költségek?
A devizaalapú jelzáloghitelek átlagos futamideje 13 év, ezek átváltása
forintra sok százmilliárdos költséget jelentene - jelentette ki a
jegybank elnöke. Egyrészt az árfolyam miatt, hiszen például a svájci
frankhitelt felvevők nagy többsége 150-160 forinton szerződött, most
pedig 198-200 forint az árfolyam.
Az átváltás másik költségtényezője a kamat, s noha a forintkamatok
jelentősen csökkentek, még mindig magasabbak a devizahitelek
kamatainál. A kérdés az, hogy az említett veszteséget ki viselje: az
állam, a hitelt nyújtó bankok, vagy a hitelfelvevők???
Akik bajba kerültek
Tavaly év végén 48 ezer ingatlan esetében nem fizettek az adósok 90 napnál hosszabb ideje, és további 43 ezer lakáshitellel fedezett kölcsön esetében 30 napon túli volt a tartozás. Eközben a 68 milliárd forintnyi kifizetetlen közműszámla van már a Díjbeszedő Faktorháznál, mely a budapesti közüzemi szolgáltató társaságok számláit vásárolja meg. Ezek a számok a gondok méretére utalnak, arra, hogy valóban társadalmi méretűre duzzadt ez a probléma.
Március végén már több mint 825 ezer, hitelét nem fizető adós magánszemély adatait tartották nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR).
Mi lehet a megoldás?
Vélhetően nem leszünk képesek a devizahitel állományt teljes egészében forintosítani, ennek a költségei túl magasak. Ha lesz valamilyen segítség, akkor annak a komoly bajba került lakosság megsegítésére kell koncentrálnia.
Csak a jelzáloghiteleknél és a megfelelő ingatlan fedezet elvonásával lehetne egy olyan "alapot" létrehozni, amely átvenné a felmondott hiteleket és lehetővé tenné az adósok bérlőként történő bentlakását egy egyedileg megállapított bérleti díj fejében.
A költségek megosztása
A megoldás költségeiből minden érintett félnek ki kell vennie a részét. A bajba jutottak sem várhatják, hogy az állam átvállalja a terheiket, a bankokat sem tekinthetjük egyedüli bűnbaknak, tehát a megoldást a terhek megosztása jelentheti.
A bankok és az állam által létrehozott alap egyenként döntene minden ingatlan esetében egy átvételi árról - itt a bankok viselnének el veszteséget, viszont megszabadulnának a problémás ügyek egy részétől.
Az átvett ingatlanok mögött fennálló hiteleket központilag kellene finanszírozni addig, amig az alapban felhalmozódó és később értékesítésre kerülő ingatlanok eladásával a végső veszteségeket az állam minimalizálná.
Közben az adósok egy megállapított bérleti díj fejében a lakásukban maradhatnának, ez a bevétel is az alapba kerülhetne. Aki ezt a bérleti díjat sem fizeti, az viszont valóban elveszítené a lakását.
Szigorú ellenőrzés és rögzített szabályrendszer mellett ez a megoldás lenne képes a felhalmozott gondok kezelésére.
Várom mindenki észrevételeit, gondolatait itt vagy Banki panaszok klubban.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Devizahitel:múlt és jövő
Meddig erősödhet a CHF?
Hitelkiváltás: sokkal olcsóbb jelzáloghitelre
Melyik volt a jobb a válság során a forint vagy a devizahitel?