A devizahitelnek van jövője. Erre rövidesen azok is rá fognak jönni, akik most túlzott mértékben korlátozták.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint 2009. év végén a lakossági és egyéni vállalkozói banki ügyfelek kölcsöneinek kétharmadát devizában tartják nyilván, amely még mindig több mint 5000 milliárd forintnyi adósságtömeget jelent. (Ebből nagyjából 4500 milliárdot a svájci frank alapú hitelek tesznek ki, amelyek túlnyomó része ráadásul hosszú, öt éven túli lejáratú jelzálogkölcsön.) Tehát sokakat érint a kérdés, hogy hogyan is jártunk volna jobban? Utólag már kiszámítható - ha előre nem is vagyunk mindig olyan okosak.

Forint vagy devizahitel?

Amikor az elmúlt 6 évben a forint hiteleknél csak a kevesek számára elérhető kamattámogatott hitelek voltak kedvezőek, a piaci árazású forint hiteleknél egyértelműen jobbak voltak a devizahitelek, akkor senki számára sem volt kérdés, hogy melyik hitelt válassza. A banki ajánlatokat is úgy alakították ki, hogy csak a bolondok választották volna a forintot (kamatárazás, akciók).

A válság során aztán a megemelkedett kamatok és a még nagyobb gondot okozó árfolyamváltozás hatására sokan a korábbi részletük dupláját voltak kénytelenek fizetni. Az ekkor készített elemzés azt mutatta ki, hogy még mindig jobban jártunk a devizahitelekkel. Melyik volt válságállóbb: forint vagy devizahitel?

A devizahitel kockázata

A devizahitelnél mindig is ismertek voltak a kockázatok, csak senki sem gondolta volna, hogy ilyen mértékű árfolyam elmozdulás fog bekövetkezni.

Az alábbi kockázatokat érdemes megvizsgálni:

- árfolyamkockázat

-változó kamatból fakadó kockázat

A devizahiteleknél többletköltséget jelent - bár nem sokan gondolnak rá - a törlesztéshez szükséges deviza forintból történő megvásárlása, hiszen a bank eladási árfolyamán (magasabb árfolyamon) váltja át minden egyes törlesztéskor a forintunkat. Hiteltörlesztés: eltérő banki árfolyamok

Az alábbi grafikon a svájci frank árfolyamának alakulását mutatja az elmúlt két évben:

Ha a forint a svájci frankhoz képest erősödik, a hitelünk törlesztőrészlete csökken, ha gyengül, emelkedik.

Az átlagos árfolyamértékhez képest az elmúlt években megnézhetjük, hogy milyen volt az átlagos elmozdulás (8-10%). Tehát ez alapján átlagosan ekkora elmozdulás volt várható a jövőben is, de aztán láthattuk, hogy az élet produkált ennél durvább dolgokat is, főleg a jen alapú hiteleknél.

Jelzáloghitel szigorítások

A kormány látva a devizahitelek törlesztésénél tapasztalható országos méretű gondokat, először 2009. végén, majd 2010-ben több lépésben is szigorította a hitelfelvételi lehetőségeket. Maximálták a felvehető hitel mértékét az ingatlan értékéhez képest,  megszüntették a csak fedezeti alapú hitelezést és szabályozták a jövedelemvizsgálatot, majd egy tollvonással megszüntették az új lakossági devizahitelek folyósítását. A változások ismertetése: Hogyan változtak a hitelezési szabályok?

A devizahiteleket a továbbiakban már csak a meglévő hitelek kiváltásánál, a már földhivatalban bejegyzett hitelmértékig lehet igénybe venni.

Hitelkiváltás

Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a forint gyengülése tartós és a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében át szeretnénk váltani a hitelünket mondjuk svájci frankról forintra vagy euró hitelre, akkor azt kell mérlegelnünk, hogy ez megéri-e? Véleményem szerint az átváltás jó megoldás lehet, de sajnos nem akkor kell ezt megtenni, amikor a "legjobban fáj" a meglévő hitelünk.

A legrosszabb árfolyamon történő átváltáskor ugyanis a lehető legnagyobb veszteséget realizáljuk a hitel tőke részén! Ez általában olyan mértékű növekmény, hogy az ingatlanunk értéke már nem is nyújt kellő fedezetet a megnövekedett hitelhez, így aztán nem sikerülhet a hitelkiváltás.

Meg kell várnunk egy kedvezőbb árfolyamot és akkor átváltani a hitelt! További részletek a hitelkiváltásról.

Tehát a hitelkiváltás összetett kérdés. Az egy dolog, hogy kedvezőbb kamatozású euró hitelre tudunk áttérni, de meg kell vizsgálnunk a hitel egyéb körülményeit is: kamat változás lehetősége, kamatperiódusok hossza, van-e mód forintban fixált részletekkel törleszteni, milyen biztosítéki rendszert vár el a bank és mihez van joga, ha nem tudjuk a hitelt fizetni?

A döntést pedig akkor kell meghoznunk, amikor az árfolyamok is megfelelően egy kiváltáshoz, nem szabad ennek a hatását figyelmen kívül hagynunk!

A fontos az, hogy mit hoz a jövő

Véleményem szerint az elkövetkezendő 1-2 évben a forint kamatok emelkedni fognak, hiszen nőni fog az infláció, a bankok terhei is növekedtek. A deviza kamatok is kisebb emelkedést ( 0,5%)  mutathatnak. Az árfolyamkockázatról már nehezebb bármit előzetesen mondani, vélhetően a hullámzás hasonló mértékben megmarad, nem hiszem, hogy a forint körül egy egészen más "sáv" alakulna ki. Ha valami rendkívüli és váratlan dolog nem fog történni.... Na ennyit a jövőbeli "jóslatokról"...

A hitelügyintézéshez kérje segítségünket.

www.bankweb.hu

E-mail cím: info@bankweb.hu
Telefonszám: 20/462-88-50, 1/239-0370
Iroda: 1139 Budapest, Pap K. u.18/b.