Szeretettel köszöntelek a Hitel Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hitel Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hitel Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hitel Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hitel Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hitel Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Hitel Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Hitel Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Mintegy 1 millió 700 ezer devizahitel szerződést kötött a lakosság a pénzügyi szervezetekkel. Szinte minden családra jut egy. A válság során a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek – a terheket mindig a hitelfelvevő viseli. Ez a helyzet nagyon nehéz helyzetbe hozta a családokat.
Miért nem léptek a válság előtt vagy legalább korábban?
Azt, hogy milyen hitelt vesz fel a lakosság, alapvetően a banki kínálat határozza meg. Ha a bank érdeke a magasabb nyereséget biztosító deviza hitelek nyújtása, akkor ehhez a termékhez fog kapcsolódni minden akciós ajánlat és értékesítést segítő egyéb „ösztönzők” – nevezzük nevén: reklámok.
Nálunk ez történt és bár minden hitelfelvevővel ismertették a kockázatokat, ezt
az eladósodni vágyók többsége nem vette komolyan. Sem a kormány, sem az MNB nem
látta előre a veszélyeket – legalábbis nem tettek a megelőzés érdekében semmit.
A PSZÁF is bátran védekezhet azzal, hogy korlátozott hatáskörrel rendelkezett.
Amikor aztán beütött a baj, jöttek a látszat intézkedések, amelyek csak az
esetek elenyésző részében tudtak valóban segíteni a bajba jutottakon. Az MNB is
késve jött rá, hogy valamilyen szinten védenie kellene a forintot, a felügyelet
megerősítése is késve történt. Most pedig hoztak egy rendeletet, ami arra
hivatott, hogy megkösse a pénzéhes bankok és a felelőtlen lakosság kezét.
Most, amikor már versenyképes forint hitelt is felvehetünk, alapvetően már megtörtént a baj és eladósodtunk, továbbá a bankok nem is annyira szeretnének már devizában hitelezni (nincs forrás, megtiltotta az anyukájuk vagy rájöttek, hogy veszélyes).
Akkor mire is jó most ez a látványos törvénykezés? Az MNB első szigorítási javaslatait hallva a bankok és az egész szakma felszisszent: nem kellene törvénykezési eszközökkel, ilyen részletes szabályozást alkotni a bankok működésére. Ez nem vezet sehova, a túlszabályozás néha ártalmasabb…
Egyébként is a bankok olyan mértékben visszafogták a hitelezést, hogy jelenleg nem indokolt ez a lépés. Aztán a színfalak mögött kicsit puhítottak a rendelkezéseken és végül egy gyors rohammal az év utolsó pillanataiban megszületett a döntés.
Lássuk az új szabályokat
A pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. (Ez eddig is így volt, csak lazábbak voltak a hitelfeltételek.)
Így alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.
Az új rendelet szabályozza az ingatlan-jelzáloghitelek mértékét is. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, euróhitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Pénzügyi lízing esetén a forint-, az euróhitel, illetve más devizahitel esetén: 80, 65, illetve 50 százalék.
Milyen hatása lesz mindennek?
Semmilyen. A bankok hitelezési gyakorlata jelenleg is meglehetősen szigorú, főbb paramétereiben ma is a rögzített feltételeknek megfelelően nyújtanak hitelt a lakosságnak.
Megint egy intézkedés, ami elkésett és csak arra jó, hogy az önigazolás megtörténjen. Akinek ez a dolga, az szigorít…
Pedig most már inkább azzal kellene foglalkozni, hogy hogyan lehetne a gazdaságot felpörgetni? Hogyan lehetne a gazdaságot növekedési pályára állítani, munkahelyeket teremteni? A vállalkozások alig jutnak hitelhez, a forráshiány a korábbinál is nagyobb, hogyan fognak a ma túlélésre törekvő vállalkozások ismét növekedni? Ezek a ma kérdései és nem lesz jó, ha késve adunk ezekre is választ….
|
|
Gulybán Barnabásné 1 hete új blogbejegyzést írt: Karácsonyi pénzeső!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Válaszd az árfolyamrögzítést - de ésszel...
Ki tud jelzáloghitelt felvenni?
Nem nő a banki ügyfélkör
Ki tud ma hitelt felvenni?