A tervezet szerint svájci frank alapú jelzáloghitelesek 180, az euró alapú 250, a jen alapú kölcsönnel rendelkezők 2,5 forinton törleszthetnek legalább 3, maximum 5 évig, de legkésőbb 2017. június 30-áig. Akik belépnek az árfolyamgát-rendszerbe, azoknál az aktuális és rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészlet különbözetéből a tőkét egy forintszámlán gyűjtik. A gyűjtőszámlán halmozódó összeg törlesztését az árfolyamgát lejártával kell megkezdeni. A kamatrészt az állam és a bankok átvállalják.

Az árfolyamgát alá a már ismert feltételek alapján szinte mindenkinek megéri belépni, hiszen miközben választástól függően 3-5 évig a jelenleginél 15-25 százalékkal alacsonyabb lesz az az összeg, amit a hitel miatt havonta kell fizetni, a forintszámlán csak az eredeti hitel tőkerészlete halmozódik tartozásként. A halasztott fizetés pluszköltségei nem növelik érdemben azt az tételt, amelybe az eredeti hitel egyébként kerülne az adósnak. (Ez halasztott fizetésnél egyéb esetekben általában nem így fog történni: a szerződésen bármilyen csekély változtatás alaposan megdobja az ezzel kapcsolatos kamat- és kezelésiköltséget, valamint egyéb kiadásokat.)

 

Vannak persze különbségek. Elsősorban amiatt, hogy a legtöbb hitel úgynevezett annuitásos kölcsön, ami azt jelenti, hogy a bank az adósoknak a törlesztési terhet a teljes lejárati időre azonos összegben osztja el. Ennek kamattartalma a futamidő elején a legmagasabb, a végén pedig már szinte csak a tőkét kell törleszteni. A hitelek e sajátossága egyben azt jelenti, hogy azoknál, akik még a futamidő elején járnak, ugyanakkora felvett hitel mellett kevesebb tartozás halmozódik fel a gyűjtőszámláján, mint azoknak, akik egyébként ugyanannyi kölcsönt vettek fel, azonos egyéb feltételek mellett, de már a törlesztés vége felé haladnak.

 

A különböző lejáratok hatását konkrét példán lehet egyszerűen bemutatni. Egy 2008. júliusában 141 forintos svájci frank árfolyamon 20 éves futamidővel felvett 5 millió forintos hitelnél az ötéves árfolyamrögzítés ideje alatt (a devizaárfolyamok és kamatok alakulásának függvényében) 260-460 ezer forint körüli összeg halmozódik fel a gyűjtőszámlán. Egy ugyanebben az időben, ugyanilyen összegre folyósított 10 éves lejáratú kölcsönnél (szintén a piaci folyamatok függvényében) viszont 800 ezer-1,3 millió forint között lehet ez a tétel.

Általánosságban tehát azt érdemes kiemelni, hogy akinek a hitel lejáratából már kevés idő van hátra, érdemes alaposan átgondolnia, belépjen-e az árfolyamgát rendszerbe, mert előfordulhat, hogy az árfolyamrögzítés végére jelentős tartozása halmozódik fel. Ez azonban – még egyszer hangsúlyozzuk – a feltételekből adódóan az eredeti hitel költségét (azt tehát, amibe összességében az adósnak a hitel kerül) nem növeli érdemben.

Emiatt azoknak, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi árfolyam-ingadozás mellett nem biztos, hogy fenn tudják tartani fizetőképességüket, de 15-25 százalékkal alacsonyabb, ráadásul a jelenleginél kevésbé ingadozó törlesztési terhet el tudnak viselni, akkor is érdemes kérni a rögzítést, ha egyébként törlesztésük utolsó negyedében vannak. Ennek következménye ugyanis mindössze az, hogy hosszabb idő alatt fizetik vissza a kölcsönt, ami még mindig jobb, mint ha valaki nemfizető adóssá válik.

 

Az árfolyamgát rendszerbe belépőknek – azon túlmenően, hogy az előbbiekben vázoltak szerint megnézik, mekkora tartozás halmozódhat fel gyűjtőszámlájukon, s átgondolják, hogy a futamidő ezzel együtt járó esetleges elnyúlása megfelel-e számukra – azt is érdemes mérlegelni, milyen jövőbeni árfolyamokra és kamatokra számítanak.

 

Egészen más helyzetet jelent ugyanis az árfolyamgát lejártával az, ha addigra számottevően csökkennek az árfolyamok és ezzel együtt a kamatok, vagy fordított helyzet áll elő, és tartósan magas árfolyamokra, s ennek jellemző velejárójaként emelkedő kamatokra kell felkészülnünk.

 

Azt ugyanis már most látni kell: ha érdemben nem változik a helyzet a piacokon, az árfolyamgát lejártával a jelenleginél is kilátástalanabb helyzetbe kerülhetnek egyes adósok. Eredeti devizahitelük törlesztőrészlete ugyanis akkor visszatér a jelenlegi szintre, amivel együtt meg kell kezdeni a gyűjtőszámlán felhalmozódott – kinek több, kinek kevesebb – tőke törlesztését is.

 

Az előbbi példáknál maradva, ha a svájci frank az árfolyamgát öt éve alatt 240 forinton marad, akkor annál az adósnál, aki eredetileg 10 évre vette fel a kölcsönt, a jelenlegi 95 ezer forintos havi törlesztőrészlet a háromszorosára, 211 ezer forintra nő, miközben az árfolyamrögzítés ideje alatt havi 71 ezer forint körüli összeget fizetett. Az a hiteles pedig, aki 2008-ban 20 évre vette fel a kölcsönt, a mostani 61 ezer forint körüli törlesztés helyett 67 ezret fog fizetni azután, hogy az árfolyamgát-rendszerben 46 ezer forint körüli tételt jelentett csak számára havonta az adósságteher.

Javulás esetén persze egészen más lenne a helyzet. Ha például a svájci frank árfolyama 180 forintra csökkenne, akkor az az adós, aki 20 évre vette fel hitelét, a gyűjtőszámla törlesztésével együtt kevesebb mint 50 ezer forintot fizetne havonta az árfolyamgát lejárta után.

 

Gyűjtsön, aki tud

Az ilyen kiszámíthatatlan helyzetre – a lehetőségek függvényében – érdemes készülni. Ha valaki félre tudja tenni azt az összeget, amellyel az árfolyamrögzítés ideje alatt kevesebbet kell fizetnie, mint most (vagy legalább annak egy részét), mindenképp célszerű így cselekednie. Ha ráadásul biztos abban, hogy képes ezt tartósan megtakarítani, s lakástakarék-pénztári számlát nyit (amelyhez a befizetés függvényében még állami támogatást is kap), az így felhalmozódott tőkéből nemcsak a gyűjtőszámlán lévő tőkerészt tudja előtörleszteni, hanem eredeti devizahitelének egy részét is.

 

Ha az Országgyűlés a törvénytervezetet változatlan formában szavazza meg, az árfolyamrögzítést várhatóan mindazok a devizahitelesek (illetve deviza alpú lakáslízinggel rendelkezők) kezdeményezhetik, akik legkésőbb a gyűjtőszámlahitel első folyósításáig megfelelnek az alábbi feltételeknek:

 

- a devizakölcsönből származó fizetési késedelmük nem haladja meg a 90 napot;

- nem állnak fizetéskönnyítő program (a futamidő meghosszabbítása nem számít annak) hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételt legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjára megszüntetik;

- akiknél az eredeti hitelösszeg nem haladta meg a 20 millió forintot;

A jelenlegi információk szerint az árfolyamgát alá ütemezetten lehet majd bejelentkezni:

- áprilistól a közalkalmazottak igényelhetik az árfolyamrögzítést;

- júniustól a lakáscélú jelzáloghitelesek adhatják be a kérelmet,

- a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezőknek szeptemberig kell várniuk.

A közalkalmazottak – de a jelenlegi ismeretek alapján csak azok, akik végtörlesztésre vonatkozó igényeiket a munkaadójuknál a tavaly december végi határidőig jelezték – az általános feltételekhez képest további kedvezményeket is kapnak:

- egyrészt vissza nem térítendő juttatásként megkapják a tényleges, illetve rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészlet különbözetét a február 1. és az árfolyamrögzítés tényleges megtörténte közötti időszakra;

- másrészt kamatkedvezményt kapnak: esetükben a gyűjtőszámla kamata 3 százalékponttal lesz alacsonyabb az általános mértéknél (a BUBOR-nál), amely minden gyermeknél további 1 százalékponttal nő.

 

A pontos feltételeket kormányhatározat rögzíti majd.

 

Forrás: Figyelőnet