Felejtsük el a sablonokat, ne hagyjuk, hogy irányítsák az agyunkat. Vegyük sorra az érveket pro és contra… A válságot megelőzően  egyértelmű volt, hogy a devizahitelek kedvezőbbek, hiszen a forint hitelek kamatai olyan magasak voltak, hogy a legrosszabb árfolyam mellett is még a CHF hitel volt a kedvezőbb. Olvassa el összehasonlító elemzésünket >>> 

 

A kamatszint csökkenése teret nyitott a forint hitelek előtt, a kormányzati szándék pedig egyértelműen a devizahitelek visszaszorítása lett, a törvény szigorával is ebbe az irányba erőszakolják a bankokat is és a hitelfelvevőket is.

 

 A kormány a forinthitel mellé állt

 

 2010.márciusban meghatározták, hogy egy adott ingatlanra milyen arányban lehet maximum hitelt felvenni – egyértelműen a devizahitelek kiszorítása volt a cél. (Euró alapon a piaci érték 60%-ig, más devizáknál 45%-ig adható hitel, forintban max 75%-ig.)

A júniusi szigorítások középpontjában pedig a jövedelem szigorúbb vizsgálata áll. Euró hitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb a minden ügyfélre meghatározandó  hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén 60 százalékánál.

 

Ezek az intézkedések egyértelműen kiszorítják a devizahiteleket a jelzáloghitel piacról. Túl nagy az ország deviza-kitettsége, ezért aztán érthető a kormányzati szándék, inkább az a furcsa, hogy erre korábban nem gondoltak.

 

 A hitelfelvétel kockázatai

 

 Már mindenki számára egyértelműek a jelzáloghitel felvétele során felmerülő kockázatok, de azért gyorsan szaladjunk végig rajtuk.

 

• a kamat és kezelési költség változásának hatása
•  a hitel kamata kamatperiódusonként változhat (6 hónaptól 5 évig terjedhet)
• devizahitelnél árfolyam változás hatása (tőke és havi részlet is emelkedhet)
• minél hosszabb a futamidő, összeg szerűen annál több kamatot fizetünk a banknak
• kiszámíthatatlan gazdasági környezet kockázata
• Az euró bevezetés kockázata (milyen árfolyamon)

 

 Azonban egy kicsit gondolkodjunk el azon, hogy a fenti kockázatok csökkentése érdekében a forint hitelek választása valóban olyan mértékű védelmet nyújt-e, mint az sokan gondolják?

 A forint hitel kockázatai

 

 A legújabb forint alapú hitelek feltételei a hitelfelvevők számára kiszámíthatóbb és a korábbi állapotokhoz képest egyértelműen kedvezőbb irányba változtak. Ma már nem a bank döntésén múlik, hogy emelkedik-e valamelyik díjtétel vagy a kamat. Az irányadó kamatlábakhoz kötött hitelek esetében mindenki számára világos, hogy mikor változhat a kamat: csak ha kamatperiódus végén vagyunk és elmozdult az irányt adó kamatláb (BUBOR, MNB alapkamat, euró alapú hitelnél EULIBOR).

 

 Azonban látnunk kell, hogy a forint hiteleknél is két irányba történhetnek változások, nem csak kedvezőbbek lehetnek a feltételek!

 

Amennyiben az ország gazdasági helyzete nem javul és a kamatszint ismét emelkedni kezd,  kedvezőtlenné tudnak válni ezek az új típusú forint hitelek is. Ha baj van, akkor emelkedni fognak a kamatok és a hitelünk havi részlete ismét nőni fog. Egy másik cikkben áttekintettük az MNB alapkamat elmúlt 20 évben történt változásait. >>>>

 

 Ha a gazdasági helyzet romlik, akkor az infláció is erősödni fog és a pénzünk reálértéke csökken, ami szintén a hitel törlesztését teszi nehezebbé. Sajnos már az MNB sem olyan optimista az inflációs cél tekintetében, egyértelmű emelkedés várható a közeljövőben.

 

Ahogyan azt a válság során megtapasztaltuk, ilyenkor halmozottan jönnek a gondok: sokan elveszítik a munkahelyüket, kiszolgáltatottabbak a munkahelyükön, nem mennek szabadságra, feszültebbek, betegebbek leszünk, több a baleset, stb.

 Nem ijesztgetni szeretném az olvasót, erre semmi szükség, akinek hitele van, az már úgyis tisztán látja ezeket a veszélyeket.

 

A védekezés ezek ellen a kockázatok ellen nem könnyű és nem merül ki abban, hogy forint hitelt veszünk fel!! A hitelfelvételnek önmagában vannak kockázatai…

 Arra kell törekednünk, hogy a hitel törlesztése mellett valamekkora tartalékunk is legyen, legalább fél évig meg tudjunk belőle lenni akkor is, ha bármilyen kedvezőtlen esemény felmerül a fentiekben sorra vett lehetőségek közül.

 

 A bankok árazási politikája

 

 A bankok árazási politikája érdekes módon alakul. A jelzáloghitelek elterjedésekor még trükköztek a kezelési költségekkel, ma már egyre inkább a „csak kamat” típusú termékek jellemzőek. A válságot megelőzően a devizahiteleket, azon belül is a CHF hiteleket tették vonzóvá, hiszen itt volt nagyobb a hasznuk, ezeket a termékeket akciózták. Gyakran a forint kamattámogatású hitelek helyett is devizahitelt vettek fel az emberek, mert a bank nem ajánlotta a forintot vagy túl sok papírral, számla adási kötelezettséggel járt volna a forint hitel felvétele.

 

 A hitelajánlatok között alig volt különbség (Többnyire max 0,5% a kamatoknál). A szerződési feltételek egyértelműen a bank érdekeit szolgálták és egy bank sem indított versenyt a szerződési feltételek kedvezőbbé tételével.  Az akciók területén és a reklámokban zajlott a verseny, ettől aztán sokan érezték azt, hogy van valódi verseny. A Versenyhivatal is így érezhette, mert hiteltermékek esetében nem érezte magát kompetensnek…

 

 A jelenlegi árazási politika a forint hitelek felé mozdult el. Több terméknél az első évben kedvező és fix kamatot ajánlanak, aztán dobjuk a gyeplőt a lovak közé, majd a piac kialakítja az „árat” az irányadó kamatlábon keresztül, de a lényeg az, hogy az ügyfél a mi bankoknál legyen.

 

 Az euró alapú ajánlatok egyre kedvezőtlenebbek, a többi deviza pedig vagy megszűnt vagy furcsa módon pl. a CHF hitelek kamata magasabb lett az euró hitelekénél, ami nonszensz…

(Pedig aki valóban ért a pénzügyekhez, az tudja, hogy CHF hitelt éppen most, amikor ismét kedvezőtlen az árfolyam, olyankor lenne érdemes felvenni.)

 

 A bankok szinte kivétel nélkül áttértek a sávos kamat megállapításra, ami nem csak a hitel összege szerint változó kamatmértéket, hanem a hitelfelvevő jövedelmi helyzete szerinti különbségtételt is jelenti. Végre a jó adósok olcsóbban kaphatnak hitelt.

 Ismét elindultak a banki reklámok és akciók, ezekkel az eszközökkel a lakosságot mindig jól lehetett irányítani. Érdemes még megjegyezni, hogy egyre több bank dönt úgy, hogy ismét szeretne intenzíven jelzáloghitelt nyújtani, ez is örömteli változás, hiszen fél éve még inkább csak beszéltek erről, de jelentős mértékben leállították az új hitelek kihelyezését.

 

Meglátjuk, hogy a „piac” mennyire fogja elfogadni a hitelszigorításokat. A korábbi dömping időszaknak mindenképpen vége, olyan mértékű hitelkihelyezés, mint ami volt, nagyon sokáig nem fog visszatérni.

 

A hitelfelvételhez kérje segítségünket: dr.Tatár Attila 060/462-8850.