Jogerős, ráadásul az adósoknak kedvező döntést még csak elvétve hozott devizahiteles ügyekben eljáró hazai bíróság, az érintettek mégis egyre nagyobb számban fontolgatják a jogi eljárást. Úgy érzik, bankjuk valamikor, valamilyen szempontból igazságtalanul járt el, ezért ugrott meg a törlesztőrészletük a válság előtti időszakhoz képest 30-50-100 százalékkal, esetenként még durvábban.

Vannak, akik egyedileg próbálják a bankokat megtámadni (ilyen volt Kásler Árpád egyelőre nyert ügye az OTP Bankkal szemben, ami azonban még a Kúria döntésére vár), mostanában viszont egyre többen fontolgatják a csoportos fellépést. Ha több embernek nagyjából ugyanolyan problémája van ugyanazzal a bankkal, pertársaságba tömörülhetnek, és így esetleg olcsóbban, a jogi költségeket egymás között megosztva perelik a bankot.

Hat nagybank ellen alakult pertársaság

Az elmúlt napokban négy új pertársaság jött létre, összesen 11 alakulat közel 200 tagja készül az OTP, az Erste, a Raiffeisen, a K&H, az MKB és az AXA ellen a bíróságra. Az érintett bankok egyelőre nem kommentálták az ügyeket.

Keresetet még nem mindegyik pertársaság adott be, a bírósági tárgyalást pedig egyetlen esetben sem írták ki, de az látszik, hogy ezen a fronton nagy a mozgolódás, és egyre több hiteles próbálkozik ezzel a megoldással.

A pertársaságokat és potenciális tagjaikat összefogó Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetségéhez (DÉSZ) eddig közel 1200-an csatlakoztak (ez tulajdonképpen a pertársaságok előszobája) azóta, hogy tavaly októberben létrejött. A szövetség elnöke szerint mostanában áramlanak az érdeklődők, így a közeljövőben egy sor újabb társaság alakítása várható.

Titoktartás a siker érdekében

Hogy pontosan milyen alapon támadják meg a szerződéseket, azt nem hozzák nyilvánosságra. A tagok titoktartást vállalnak ezzel kapcsolatban, mert nem akarják kiadni ügyvédeik érveit, és nem akarnak segítséget nyújtani a megtámadott bankoknak a felkészülésben.

A végső cél azonban a devizahitel-szerződések teljes semmissé nyilvánítása, és ehhez elég egyetlen pontot megtalálni a szerződésben.

Szerintük ugyanis sorozatos megtévesztés áldozatai a devizahitelesek. Abban a hitben vették fel a frank- vagy euróalapú kölcsönt, hogy az ország a 2000-es években bevezeti az eurót, minden banki ügyintéző, hitelközvetítő ebbe az irányba terelte az embereket, ha hitelt akartak felvenni, miközben a kormányzat is sorozatos mulasztásokat követett el, így az állam felelőssége is nagy.

Hosszú út lesz

Hogy minderről mit mond majd a bíróság, az hosszú évek után derülhet ki. Egy, a konkrét ügyekben nem érintett, de a téma kényessége miatt név nélkül nyilatkozó jogász szerint attól, hogy egy pertársaságban sok adós tömörül, nem zárul le hamarabb az ügy, mint az egyéni pereskedéseknél. Sőt, az adósok nagyobb száma szerinte inkább hátrány az eljárás szempontjából, mivel a bíróságnak ebben az esetben is mindegyik felperes követelését egyenként meg kell vizsgálnia, azért, hogy eldöntse, a csoport megfelel-e az úgynevezett egyszerű pertársaság feltételeinek.

Pusztán ennek vizsgálata évekig elhúzódhat, nemhogy több tíz vagy száz adós ügye. Egy pertársaság legnagyobb előnye inkább a relatív olcsóságában rejlik, itt ugyanis közösen állják a tagok a költségeket. Az összesen felszámítható illeték másfél millió forint lehet, egy átlagos - iskolai osztály méretű - társaság tagjaira így 50 ezer forint jut fejenként, de ezen felül némi kötelező tagdíjjal is számolni kell. A DÉSZ tagjai - amennyiben már valamelyik pertársasághoz csatlakoztak - évente 12 ezer forinttal járulnak hozzá a szövetség fenntartásához.

Forrás: origo.hu