A kedvező bázishatások megszűnésével azonban az infláció a jövő év elején eléri, majd 2015 nagy részében meghaladja a célértéket – véli Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. A jegybank inflációs mutatói nem adnak okot aggodalomra, de a piaci szolgáltatások árai kényelmetlenül nagy ütemben emelkednek. Az inflációs adatok nyomán a jelenlegi várakozáshoz képest némileg nagyobb mértékű kamatcsökkentések is elképzelhetőek az MKB elemzői szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanakkor nem aggódik a 3 százalékos inflációs cél miatt.

Márciusban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen időszak alatt a háztartási energia, a járműüzemanyagok, a ruházkodási cikkek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak.

” A hatósági árak szintje az idén lényegében változatlan” – véli a közgazdász. A kis mértékű pozitív infláció a volatilis repülőjegy áraknak köszönhető, amelyeknek viszont a piaci szolgáltatások között lenne a helyük. Az energiaárak csökkentése (rezsicsökkentés) mellett a kormány valamennyi egyéb hatósági ár tekintetében igen szigorú árkontrollt gyakorol, és nem engedélyez komolyabb áremeléseket.

Az iparcikkárak havi szinten csupán 0,1 százalék mértékben emelkedtek, ezzel az első negyedéves változás mértéke összességében -0,3 százalék volt az átlagosan 3 százalékkal gyengébb árfolyam ellenére. “Ehhez az import alacsony inflációja is hozzájárult, ez azonban önmagában nem lett volna elegendő megítélésünk szerint” – írja Kondrát. Mindebből arra következetnek az MKB Bank elemzői, hogy a vállalatok árazási ereje továbbra is gyenge.

“A megnyugtató trend inflációs mutatók ellenére véleményünk szerint van ok az aggodalomra” – mondja Kondrát Zsolt. A piaci szolgáltatások inflációját több tényező – a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel bevezetésének egyszeri hatása és a repülőjegy árak hatása – is torzítja, ezen tényezőkkel kiigazítva azonban a piaci szolgáltatások havi inflációja stabilan 0,4 százalék. Ez riasztóan magas érték, amelyet azonban a szigorúan ellenőrzött hatósági árak és a kedvező exogén árhatások (élelmiszer és járműüzemanyagok) egyelőre teljes mértékben ellensúlyoznak.

A 2014-re prognosztizált átlagos infláció 0,7 százalék, így jelentősen elmarad a kormány 2014-es költségvetési tervében használt 2,4 százalékos értéktől. Az infláció továbbra is alacsony marad, októberig 1 százalék alatt várható, majd a múló bázishatások miatt gyors emelkedésnek indul. Az év végére 2,0 százalékos éves inflációt várnak az MKB elemzői, 2015 első negyedévére azonban az infláció eléri a 3 százalékos célértéket, és a jövő év jelentős részében kissé a cél fölött tartózkodik majd.

Kondrát Zsolt szerint a márciusi inflációs adatok a Monetáris Tanács (MT) által érzékelt mozgásteret növelhetik, és végeredményben akár meglepetéshez is vezethetnek az alapkamatot illetően. Alapesetben várakozásunk szerint a jegybank további 10 bázispontos kamatcsökkentést fog végrehajtani áprilisban, és egyúttal a kamatvágási ciklus lezárását is bejelenti. Ezt a véleményt a MT legutóbbi nyilatkozata is alátámasztotta.

“A legfrissebb adat régiós és historikus összehasonlításban is nagyon alacsony, az elemzői várakozásoknál is kedvezőbb” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A mérsékelt infláció a kedvező világpiaci élelmiszer és üzemanyag áraknak, valamint a gazdaságpolitika intézkedéseinek, az ingyenes készpénzfelvétel bevezetésének és a második rezsicsökkentésnek köszönhető.

Az alacsony infláció nemcsak az egyszeri kormányzati intézkedések és a szerencsés külső hatások eredménye. A magyar gazdaságot is rendkívül mérsékelt árdinamika jellemzi – írja az NGM. Szerintük hosszú távon kulcsfontosságú, hogy az inflációs várakozások is mérséklődtek, ami hozzájárul a tartós árstabilitáshoz. A belső kereslet élénkülésével, az egyszeri hatások megszűnésével az infláció várhatóan mérsékelten emelkedik, jelentősen elmarad a jegybank 3 százalékos középtávú céljától.

Az MNB álláspontja

A Magyar Nemzeti Bank kiemelte: az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatóik (a kereslet-érzékeny és ritkán változó árú termékek éves inflációja) érdemben nem változtak az előző hónaphoz képest. A mutatók szintjei változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak.

Az iparcikkek árai az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékkal emelkedtek. A termékkör inflációs tendenciáinak megítélését az elmúlt hónapokhoz hasonlóan a repülőjegy-árak rendkívül erős volatilitása nehezítette. Ezen hatásokat kiszűrve a nem-tartós iparcikkek továbbra is vissza-fogott dinamikát mutattak. A havi frekvencián jelentős ingadozást mutató tartós iparcikkek árai tovább emelkedtek, írja az MNB elemzése.

A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,3 százalékkal növekedtek, mely az előző év márciusi áremelkedéshez hasonló volt. A termékkörön belül általánosan visszafogott árváltozások voltak megfigyelhetőek. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje emelkedett az előző hónaphoz képest, melyet főként a tej és tejtermékek árindexének emelkedése okozott.

Forrás: vg.hu

BankWeb kiegészítés:

A 0,1%-os éves infláció döbbenetes szám. Ilyen hazánkban csak akkor történhet, ha egyedi hatások játszanak közre, amelyek egymást erősítik:

- Nincs fogyasztás, így a gyártók/szolgáltatók nem emelhetnek árat.
- Nem tud beindulni a gazdasági növekedés, stagnálás mellett nem szokott jelentős infláció kialakulni.
- A mezőgazdasági árak jól alakultak (termés és időjárás).
- Az importált infláció is alacsony (gáz, olaj ára).
- Rezsicsökkentés és más kormányzati intézkedések egyedi hatásai.
- KSH mérési technikája is elfedi a hosszú távú hatásokat.

Tehát örülhetünk a kedvező adatnak, de ne felejtsük el, hogy a deflációs környezet gyengíti a gazdasági növekedés beindulását és az egyedi hatások “kiárazódását” követően 2015-ben már ismét számolhatunk inflációs hatásokkal.

A befektetőket a reálhozam érdekli, ha a bruttó kamatok is jelentősen csökkennek, akkor a reál hozam az ennyire alacsony infláció mellett sem lesz magas.