Komoly saját erőnél és jövedelemnél éri meg elsősorban a hamarosan létrehozandó nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) tagjává válni, hiszen így maximalizálható az állami támogatás, és oldható meg a gyors lakáshoz jutás – legalábbis ez látszik a törvényjavaslat szövegéből. A 30 százalékos, de évi legfeljebb 300 ezer – 10 év alatt 3 millió – forintos állami támogatás elérése ugyanis azt feltételezi, hogy a közösség tagjának havi 83,3 ezer forint befizetését vállalnia kell. Emellett a lakáshoz jutás sorrendjét a már teljesített befizetések összege is befolyásolja, vagyis minél nagyobb a befizetés, illetve önrész, annál nagyobb az esélye, hogy valaki az elsők között lakáshoz jusson.

A nok bevezetése – amellett, hogy az új lakások építéséhez kétségtelenül hozzájárulhat – várhatóan nem alakítja át gyökeresen a lakásfinanszírozási piacot. A konstrukció ugyanis több elemében is eltér a piacon jelenleg elérhető finanszírozási és előtakarékossági termékektől, ami sok ügyfelet visszatarthat a jelentkezéstől. A legfontosabb az, hogy a nok tagjai kizárólag új lakás vásárlására használhatják fel a rendelkezésre álló összeget, és azt sem lehet pontosan tudni, hogy mikor juthatnak lakáshoz. A 40 millió forintban meghatározott értékplafon szintén sokaknak kizáró ok lehet, csakúgy mint az, hogy nincs betétbiztosítási garancia a megtakarított összegekre. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy ha a közösség tagja a futamidő alatt kívánja megszüntetni tagsági viszonyát – például nem tudja fizetni a vállalt összeget, vagy nem tud tovább várni az áhított ingatlanra –, akkor is csak a közösség megszűnésekor juthat hozzá a befizetéseihez, ráadásul mindenféle kamattól vagy hozamtól mentesen.

A CSOK is lehet önrész

A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és a korábbi lakás-takarékpénztári megtakarítások is felhasználhatók önrészként a nemzeti otthonteremtési közösségekben – mondta el Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádióban. Úgy vélte, ezek az eszközök jól kombinálhatók és együttesen segítik, hogy több lakás épüljön. Az államtitkár szerint az ellenzéki állításokkal szemben a nokok nem fogyasztói csoportok, mert szigorú előírások vonatkoznak rájuk. Pilótajátékról sincs szó, mivel annak lényege, hogy mindig újabb tagok léphetnek be, a noknál azonban zárt a taglétszám – mondta.

Mindezek tükrében a lakáshitelezésben érdekelt bankoknak, illetve a lakás-takarékpénztáraknak túlzott félnivalójuk nincs a nok megjelenésétől, feltételezve persze, hogy a jelenleg elérhető állami támogatások változatlan feltételekkel fennmaradnak.

A lakáshitelpiac pedig láthatóan nem teljesít rosszul. A jegybank adatai szerint tavaly összesen 355 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a magyar lakosság, ez csaknem másfélszerese volt az egy évvel korábbinak. Ha ez a növekedési ütem nem is marad fenn idén, a piac két számjegyű bővülése még az óvatosabb várakozások szerint is tartható, leginkább a növekvő lakáspiaci kereslet, a szabályozási ösztönzők és az emelkedő lakossági fogyasztás miatt. Ebből a szempontból biztató, hogy a hagyományosan gyengébb hónapnak számító januárban is 32 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel a háztartások, amely 14,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A nok visszatartó elemei

• Kizárólag új lakás vásárlására használható fel
• Bizonytalan a lakáshoz jutás időpontja
• Nincs betétbiztosítási védelem a befizetésekre
• Felmondáskor csak a futamidő végén jár vissza pénz
• 40 millió forintnál nem lehet drágább a lakás
• Szervezési/regisztrációs díjat kell fizetni (mértéke még nem ismert)
  Forrás: vg.hu