Hitel klub

A Citibank, a negatív nemzetközi tapasztalatok ellenére is úgy vélte, itt az ideje, hogy a fejlettebb piaccal rendelkező országok példáját követve, a diáksággal bővítse a potenciális ügyfelek körét. Egyelőre hasonló termékkel egyetlen bank sem rendelkezik hazánkban, bár a diákoknak szóló kedvezményes számlacsomagok között akad olyan, melyhez a pénzintézet folyószámlahitel-keretet biztosít az igénylést megelőző három hónapban beérkezett összeg átlagáig.

A hitelkeret-igénylés lehetőségét felkínáló bankok azonban úgy csökkentik a felvállalt kockázatot, hogy alsó limitet szabnak, vagyis a diákszámlára érkező összeg átlagának meg kell haladnia egy összeghatárt, amely általában néhány 10 ezer forintra tehető. Az igényelhető folyószámlahitel-kerettől eltekintve a diákok csakis a diákhitelen keresztül juthatnak forráshoz.

A Diákhitel Központ által kezelt hitelállomány növekedési üteme arról tanúskodik, hogy a diákság hitelfelvételi hajlandósága magas. Jogosan merül fel bennünk a kérdés: vajon miért nem aknázzák ki a bankok a szegmensben rejlő növekedési lehetőséget?

Bajban a diákhitelesek ötöde

Nem értik és nem is akarják érteni...

A Magyar Nemzeti Bank 2006. szeptemberében készített reprezentatív felmérést a 14-17, illetve 18-30 éves fiatalok pénzügyi tudatosságáról és a pénzügyeikkel kapcsolatos ismereteikről. A felmérés rávilágít arra, hogy a magyar fiatalok, bár fontosnak tarják az élet ezen területét, nem érdeklődnek iránta.

A 14-17 éves fiatalok fele, míg a 18-30 éves korosztályban pedig csak minden harmadik ügyfél tájékozódik a banki termékekkel kapcsolatban, hasonlítja esetleg össze a bankok ajánlatát, mielőtt döntést hozna. A pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos válaszok is elgondolkodtató eredményt mutattak: a 18 és 30 év közöttiek 20 százaléka érdeklődik a pénzügyi világ hírei után, ugyanez az arány a fiatalabbak körében még ennél is alacsonyabb, 10 százalékos.

Az OECD fogyasztóvédelemmel foglalkozó szekciója évről évre felméréseket készít a tagállamokat jellemző pénzügyi kultúrára vonatkozóan: a legutóbbi eredmények arról tanúskodnak, hogy a nem pénzügyi végzettséggel rendelkező magyarok ismeretei haloványak. A megkérdezett magyarok 17 százaléka tudta meghatározni, hogy mit is jelent a mindenkit érintő infláció valójában.

Ezek fényében érthető, hogy a kereskedelmi bankok olyannyira ódzkodnak a tudatosnak nehezen nevezhető, állandó jövedelemmel nem rendelkező diákoktól, hogy még a hiteléhségükben rejlő potenciál se kényszeríti őket erre a piacra.