A lakáshitelesekért folytatott harc már a kereskedelmi bankok között is a hitelezési politika részleges lazításához és egyre innovatívabb, az ügyfél számára nagyobb szabadságot biztosító termékek piacra kerüléséhez vezetett. A bankpiacnál több szereplővel bíró takarékszövetkezeti piacon a verseny még ennél is nagyobb, így jogosan merül fel a kérdés: mivel tudnak többet, vagy mást adni a helyi érdekeltségű takarékszövetkezetek?

A Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségét és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséget kérdeztük arról, hogy a tagjaik által kínált hiteltermékek mennyiben különböznek a kereskedelmi bankok által ajánlottaktól, illetve, hogy miben látják a takarékszövetkezetek előnyét a kereskedelmi bankokkal szemben.

Kérdésünkre az OTSZ illetékese elmondta, hogy véleményük szerint a legnagyobb előnyt a gyors ügyintézés jelenti. A takarékszövetkezetek esetében ugyanis a kereskedelmi bankoknál egyszerűbb szervezeti struktúra miatt gyorsabb a hitelbírálat. Az ügyeket helyben intézik, a hitelösszeg függvényében a hitelkérelem sorsáról különböző osztályú cenzúrabizottságok döntenek.

A TÉSZ megerősítette a fent leírtakat, előnynek véli ezen kívül, hogy a takarékszövetkezetek helyi érdekeltségűek, tehát könnyebben hozzá tudják igazítani termékstruktúrájukat az általuk megcélzott célcsoport igényeihez.

Lássuk a hiteleket! Minden van, csak kicsit másképp...

A takarékszövetkezeteket tömörítő szövetségek rámutattak arra, hogy nincs releváns különbség az alaptermékekben: a takarékszövetkezetek a bankokhoz hasonlóan a hiteltermékek közül folyószámlahitelt, személyi kölcsönt, szabad felhasználású jelzáloghitelt és különböző támogatott, illetve piaci kamatozású lakáshitelt kínálnak ügyfeleik számára.

A takarékszövetkezetek honlapjait böngészve azonban mégiscsak sikerült néhány lényegi eltérést felfedeznünk, bár a böngészés nem bizonyult egyszerű feladatnak, mivel ezen pénzügyi szervezeteket jelenleg még nem köti az információnyújtásra vonatkozó szabályozás, így azok online formában csak a kondíciók szűk körére engednek rálátást. Ez azonban januártól, az érvényes jogszabályok módosulásával változni fog, így a takarékszövetkezetek honlapjain is egyszerűbb lesz a tájékozódás.

Némi információhoz azonban így is sikerült hozzájutni: megtudhattuk, hogy a helyi érdekeltségű pénzintézetek többségükben a banki gyakorlatnál szigorúbb hitelezési politikát folytatnak. Szűkebbre szabják mind a finanszírozási arányt, mind pedig a felvehető hitelösszeg és a futamidő maximumát.

Több helyütt, így például a Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezetnél, erősen korlátos a futamidő, maximuma 15-20 év között változik, de találkoztunk olyan konstrukcióval is ahol az ügyfelek csupán 1 és 10 év közötti időtartam közül választhatnak. A maximális 20 éves időtartam leginkább az államilag támogatott hitelek esetében jellemző.

A devizahitelek állományának bővülési ütemét tekintve erős hátrányt jelent a takarékszövetkezetek számára, hogy többségük még mindig csakis forinthiteleket nyújt. A TÉSZ tagjai között, bár ritkaság számba megy, de egyes hiteltermékek esetében találkozhatunk devizában denominált konstrukciókkal, míg az OTSZ-be tömörült takarékszövetkezetek körülbelül 1/3-a már mérlegelte és be is vezetette a svájci frank-, illetve az euró alapú hiteleket.

Fontos kérdés emellett, hogy a takarékszövetkezetek többsége a bankok által lassanként elfogadott passzív BAR-listás ügyfeleknek sem kegyelmez: az OTSZ tagjai egyáltalán nem, míg a TÉSZ-hez tartozó pénzügyi szervezetek egy része egyedi elbírálás alapján, szigorított feltételek mellett passzív BAR-osoknak is nyújt hitelt.