A Világgazdaság egy olvasója elhunyt szülője megtakarításait próbálta összegezni. Szerencséje volt, mivel tudta, melyik banknál nagyjából mennyi pénz fialt. Az ilyenkor szokásos közjegyzői nyilatkoztatásra viszont az érintett bank először azt válaszolta, hogy a keresett személynek nem volt számlája, pedig valójában több megtakarítási számlával, majd 20 millió forinttal rendelkező, kiemelt ügyfél volt. Miután a család jelezte, hogy tudott az elhunyt megtakarításáról, a bank egy újabb levélben beszámolt a számlákról és a rajtuk található összegekről. Érdeklődtünk az érintett banknál, mi volt a probléma oka, és milyen gyakran fordul elő hasonló eset, de egyelőre nem kaptunk választ.

Olvasónk problémája nem egyedi eset, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Világgazdaságot több hasonló panaszról tájékoztatta. Összességében véve egyébként viszonylag kevés írásos beadvány érkezik az örökösöktől, és 2014 óta összesen 560 személyes és telefonos megkeresés volt. Ezek részben tájékoztatáskérések, 181 eset pedig kifejezetten a devizahitelek elszámolása során visszajáró összegek örökléséről szólt. Az örökösök általában az elhunyt megtakarításaival, tartozásaival kapcsolatos banki tájékoztatás hiányát, a hagyatékkal kapcsolatos banki ügyintézést vagy az elhalálozási rendelkezések pontatlan nyilvántartását kifogásolják. Gyakran panaszolják azt is, hogy a bank az elhunyt nevére szóló értesítőket – a halált igazoló szükséges dokumentációk bemutatása ellenére is – nem az örökösöknek küldi, hanem továbbra is az elhunyt címére postázza. Azt is sokan nehezményezik, hogy a bank a tartozások (például a hitelek, kamatok, költségek) megfizetésére kötelezi az örökösöket – ez egyébként jogszerű lehet.

Az MNB azt tanácsolja, a bankok ügyfeleinek, még a bankszámla megnyitásakor rendelkezzenek arról, hogy haláluk esetén ki juthat hozzá a pénzhez. Ebben az esetben a számláján lévő összeg nem lesz a hagyaték része sem, ezzel elkerülik a jogvitákat az örökösök a hagyatéki eljárásban. Egy másik megoldás, ha a számlához társtulajdonosként hozzákapcsolják a hozzátartozót. Ha az elhunytnak adóssága van, akkor fő szabály szerint az örökös korlátozottan felelős a hagyatéki tartozásokért, csak a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek.

Ha az elhunyt nem adós volt, hanem pusztán zálogkötelezett, akkor az örökös a tartozásért csak a megörökölt ingatlannal vagy ingatlanrésszel felel. Ha viszont az örökös adósként belép a kölcsönszerződésbe, vagy adóstársként maga is aláírta annak idején a hitelszerződést, már a teljes vagyonával felel a tartozás megfizetéséért.

Forrás: vg.hu