2007. augusztus 3., péntek 14:00

Az Amerikában tapasztalható másodlagos jelzáloghitelezési válság kapcsán nem győzik kongatni a vészharangot a tengerentúlon, azonban akad más is, ami aggodalomra adhat okot. Ez pedig a hitelkártyákra fizetendő kamatok, díjak kérdése, melyek egyes vélemények szerint jóval magasabbak annál, mint amit a kockázat indokolna.

A New Yorki Demos jelentése szerint a kártyatulajdonosok mintegy harmada esetlegesen több mint 20 százalékos kamattal szembesül. Ami még nagyobb gondot okozhat számukra, az az, hogy igen könnyen adósságcsapdába kerülhetnek egyetlen egy ballépésnek köszönhetően.

Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján a fogyasztási hitelek átlagos kamatlába jelenleg 17,26 százalék. A hitelekhez kapcsolódó költségeket is tartalmazó átlagos hitelköltség mutató jelenleg ennél jóval magasabb, 24,99 százalék.

A Demos szerint az amerikai kamatszint messze meghaladja a kockázati szint által indokolható mértéket, hiszen véleményük szerint több olyan díjtétel is akad, amely egyáltalán nem szorítja vissza annak a lehetőségét, hogy az ügyfél csődössé válik, s nem fizet.

Sőt, éppen ellenkezőleg, tovább tetézhetik a gondot a túl magas kamatok mellett alkalmazott büntetőkamatok, s egyéb díjak, amelyek adósságcsapdába kergethetik a tartozó ügyfeleket.

A Demos által egyik leginkább kritizált terület az, hogy a felvett hitelek kamatait utólagosan és visszamenőlegesen változtatják meg az egyes hitelintézetek. Itthon általában a megváltoztatott kondíciók a változtatás időpontjától érvényesek.

Ez természetesen abból a szempontból okozhat gondot, hogy az ügyfél egy bizonyos kondícióval vesz fel hitelt, jó esetben ennek költségeivel kalkulál, azonban a díjak és kamatok megváltozása miatt később már drágább lesz a hitele, amely esetlegesen negatív helyzetbe hozhatja az adóst.

A Demos adatai szerint azok a kártyatulajdonosok, akiknek jövedelme 25 ezer és 50 ezer dollár között van, kétszer akkora valószínűséggel fognak 20 százalék körüli kamatot fizetni, mint azok, amelyek bevételei meghaladják az 50 ezer dollárt. Sőt, négyszeresére abban az esetben, ha a 100 ezer dollár feletti jövedelemréteget vesszük figyelembe. Vagyis éppen a legszegényebb jövedelmi rétegeket sújtja a legmagasabb kamat.

Magyarországon a háztartások nem csupán a magas kamatok miatt kerülhetnek bajba, hanem amiatt is, mert ez a réteg rendelkezik a legmagasabb eladósodottsági mutatóival, számukra jelenti jövedelmeikhez képest a törlesztési teher a legnagyobb gondot, emiatt ez a réteg a legérzékenyebb a törlesztőrészletek, vagy kamatok emelkedésére, a Magyar Nemzeti Bank Jelentés a pénzügyi stabilitásról címet viselő kiadványa erről tanúskodik.

Több banki gyakorlat is kivívta a Demos figyelmét, úgy vélik ezeket tüzetes átvizsgálás alá kell vetni. Ilyen például a dupla ciklusos kamatszámítás, amikor is ha nem egyenlítjük ki teljes fennálló tartozásunkat a kamatmentes periódus alatt, a teljes, eredeti tartozásra felszámolják a kamatot, a fennálló tartozás mellett.

Emellett arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy ne lépjük túl a fennálló hitelkeretet, mivel azért is büntetést kell fizetnünk. Sőt, a kényszerhitel kamatokról sem szabad megfeledkeznünk, amelyet abban az esetben kell fizetnünk, ha folyószámlánk egyenlege nem nyújt fedezetet valamely bank által levonandó díjra.