Benyújtotta a kormány a devizahitelek elszámolásáról szóló törvényjavaslatot a parlamentnek, amiben több meghökkentő részletet is találtunk. Az egyik legmeghökkentőbb elem talán az, hogy azok számára is lehetővé teszik az elszámolást, akik éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével. De azok is, akik beléptek az árfolyamgátba. Adót egyetlen adósnak sem kell fizetnie a visszatérített összeg után.

Azokból a hitelszerződésekből is elszámolás lehet, amelyek esetében nyomott áron megvette a lakásokat a Nemzeti Eszközkezelő (de ezekben az esetekben nem az adóssal, hanem az állammal számolnak el a bankok). Azok is kérhetik az elszámolást, akiknek már valamiért lezárult a szerződésük a bankkal, de ezt az összeget bíróságon kell követelni. A többiek, akiknek még van tartozásuk a bankkal szemben, az adósságuk csökkenhet az elszámolás során. A hitelszerződések azonban érvényben maradnak, csak az érvénytelennek minősített kikötéseket törlik el.

Az elszámolás a még érvényes vagy a 2009. július 26. óta megszűnt szerződésekre vonatkozik, de bizonyos esetekben korábbra is vissza lehet nyúlni. 

A javaslat Matolcsyékra bízza a számolást: felhatalmazza a Magyar Nemzeti Bankot, hogy az elszámolási szabályok részleteit rendeletben szabályozza. А kormány szerint ennek előnye, hogy “bármilyen új esetcsoport felmerülése esetén rugalmasabb reagálást tesz lehetővé, mint egy törvénymódosítás”. A kormány becslése szerint az elszámolás a bankszektornak mintegy 1000 milliárd forintos terhet fog jelenteni..

Csökken a tartozás

Abban az esetben, ha az adósnak még van tartozása a bankkal szemben, a túlfizetését а tőketartozása terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. A túlfizetést a bankoknak át kell számolniuk devizára, azon az árfolyamon, amelyen az adós törlesztett az adott időpontban. Az elszámolást egy időben kell teljesíteniük, ha az adósnak túlfizetése van az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás miatt is.

Az elszámolás főszabálya, hogy а szerződéskötés időpontjától a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamával kell átszámolniuk a hiteleket (ezzel fizetik vissza az árfolyamrés egy részét, ami a vételi és az eladási devizaárfolyam különbségéből adódó többletköltség volt az adósoknak). A főszabály másik része, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások miatti túlfizetést is vissza kell adniuk a bankoknak, és úgy kell számolniuk, mintha а szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten kellett volna törlesztenie az ügyfélnek.

Az elszámolás semmilyen költségét és díját nem lehet az adósokra hárítani. További kedvezmény, hogy semmilyen közterhet nem kell fizetniük a visszakapott összeg után.

Melyik szerződésekre vonatkozik?

Elszámolási kötelezettsége akkor van a banknak, ha a hitelszerződés még nem szűnt meg, vagy - a devizahiteles mentőcsomag hatálybalépése előtt öt évvel – 2009. július 26. után szűnt meg. Ha ennél korábban szűnt meg a szerződés, akkor csak abban az esetben kell elszámolni, ha vagy a banknak, vagy az adósnak még el nem évült tartozása van.

Akkor is vissza lehet menni a 2009-es dátumtól korábbra, ha a szerződés korábban szűnt meg, és a bank átadta egy követeléskezelőnek a tartozást. A volt adós ebben az esetben kérheti az elszámolást a követeléskezelőtől, a követeléskezelő pedig kártérítést kérhet a banktól.

Mikor fejeződhet be?

Az elszámolást a törvényjavaslatban és Matolcsy György rendeleteiben megszabott dátumokkal kell végrehajtaniuk a bankoknak. Viszont néhány fontosabb dátumot rögzítettek: ha a bank nem perelte az államot, 2015. január 15-29. között, ha perelt, február 14-28. között kell elküldenie az elszámolást az adósnak. A fogyasztóknak be kell jelenteniük a bankjuk felé, ha lakóhelyük megváltozott а szerződésben rögzítetthez képest. A bankok pedig kötelesek а fogyasztók által megtett bejelentések szerinti lakóhelynek megfelelő címre (bejelentés hiányában а fogyasztói kölcsönszerződésben megjelölt címre) tértivevényes levélben megküldeni az elszámolást.

Az árfolyamgátasoknak is jár

Az árfolyamgátasok esetében az elszámolással először а gyűjtőszámla-hitel tartozást, majd a devizahitel tartozást fogják csökkenteni. Azt a kedvezményt, amit a bankok elengedtek a törlesztésből az árfolyamgátasoknak, visszavehetik az elszámolás során javaslat szerint.

Lezárt szerződéseket is elszámolhatnak

Ha valakinek már lezárult a szerződése, akkor a banknak valószínűleg fizetnie kell, mégpedig késedelmi kamattal (ami alapértelemezetten a jegybanki alapkamat lehet). Abban az esetben, ha а tartozatlan fizetés devizában merült fel (devizában törlesztendő hitelek esetén), annak megtérítése az adott devizára irányadó – Matolcsy György rendeletében meghatározott – pénzpiaci kamattal történhet. Azonban ezt a tartozást a volt adósok bírósági úton követelhetik. A lejárt tartozások esetén a régi Ptk. lesz az irányadó, emiatt a túlfizetésket először a kamatra, azután a költségekre, és végül a tőketartozásra kell elszámolni.

Ha valakinek már megszűnt a szerződése, közölnie kell a bankkal a számlaszámát, vagy jeleznie kell, hogy melyik bankfiókban akarja átvenni az elszámolás utáni összeget.

Kaphatnak még a végtörlesztők is

A javaslat a korábbi tervekkel ellentétben bevette a kedvezményezettek körébe a végtörlesztőket. A végtörlesztők esetén a bankot csak akkor terheli elszámolási kötelezettség, ha a volt adós maga kéri. А megalapozatlan kérelmek korlátozására а javaslat a kérelem teljesítését 10 ezer forintos díjhoz köti. Ezt az adós visszakaphatja, ha a banknak valóban van még visszatérítési kötelezettsége vele szemben.

Mi van az Eszközkezelővel?

A javaslat bevonja a körbe azokat a szerződéseket is, ahol a Nemzeti Eszközkezelő megvette az adósok lakását a banktól, de ez már a bank és az állam között foig zajlani, és ebből már nem kapnak a volt adósok, mert eddig is jelentős kedvezményekben részesültek.

Végleg lezárják az ügyeket

Panasszal is élhetnek az adósok, ha vitatják az elszámolást, de ezt 30 napon belül meg kell tenniük, miután átvették az elszámolást. Akadályoztatás esetén vagy ha nem értesülnek, ez több is lehet, de 120 nap után már nem lehet panasszal élni. Minden egyéb akadály esetén a végső határidő 2015. december 31.. А javaslat külön kimondja, hogy azok a fogyasztók, akik az elszámolással szemben határidőn belül nem éltek panasszal később már nem vitathatják az elszámolást.

A panaszt telefonon és írásban is meg lehet tenni, és a banknak 30 napon belül közölnie kell az álláspontját. Ha nem tudnak megegyezni, a Pénzügyi Békéltető Testület elé kerül az ügy, gyorsított eljárásban. Ezt követően a bírósághoz is fordulhat a bank vagy az adós. Azonban a bíróságon csak polgári nemperes eljárást indíthatnak, és a bíróság csak azokat az iratokat veszi figyelembe, amelyeket a Pénzügyi Békéltető Testület.

A jelek szerint a kormány a javaslatban azért is mindent megtesz, hogy a folyamatban levő – az első devizahiteles törvénnyel felfüggesztett – devizahiteles perek ne folytatódhassanak, és újak se induljanak. 

Egyes szerződések mégsem tisztességtelenek

A javaslat módosítja a júliusban elfogadott első devizahiteles törvényt. Eszerint а forint alapú hitelek és „egyéb devizaszerződések” esetén nem kell vélelmezni a a bank tisztességtelenségét а 2010 . november 27-ét követően közzétett Általános Szerződési Feltételek vonatkozásában. Ekkor lépett ugyanis életbe a fogyasztó számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás tilalma egy törvénymódosítás után.

Ezekkel összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank 2015 februárjában hivatalból közérdekű keresettel pert indíthat. Vagyis a 2010 utáni forint és egyéb devizaszerződéseknél nem a banknak kell bizonyítania, hogy nem volt tisztességtelen, hanem az MNB próbálhatja bizonyítani.

Forrás: hvg.hu